Hol van a tömeg? Mi pörög? Mi fullad be? És mit csinálnak mások jobban? Ezt és még számos másik témát jártak körbe a december 4-ei KecsUP Est résztvevői a Beszélő Köntösben. Általános és helyi tapasztalatokat is megosztottak a nézőkkel a legismertebb kecskeméti szórakozóhelyek képviselői (Frittmann Péter – DiVino Kecskemét, Beke Máté – Három Lámpás, Versegi Ádám – Ápoló Klub, Hódi Gergő – Beszélő Köntös és Gáspár Sándor – Mirage/ClicHè), s rávilágítottak azokra a társadalmi trendekre, helyi adottságokra, hiányosságokra és pozitívumokra is, amelyek jelentősen befolyásolják Kecskemét szórakozási lehetőségeit.
A kerekasztal beszélgetést Alter Róbert, a KecsUP Hírek lapigazgatója moderálta. Az első, „ismerkedő” blokkban mindenki lehetőséget kapott arra, hogy részletesen bemutassa az általa képviselt szórakozóhelyet, annak koncepcióját, legfőbb értékeit és különlegességét. Csak ezt követően jöttek a nehezebb kérdések, például kik a valódi célcsoportjaik és milyen működési kihívásokkal szembesülnek.
A nehézségek felsorolásánál az okostelefon térhódítása és a Covid időszaka alatt szocializálódó fiatalok mellett többen kiemelték a vállalkozásokat sújtó rezsi árakat is, amely az évek során a megszokott többszörösére nőtt. Abban teljes egyetértés volt a vendéglátósok között, hogy megváltozott az élet: ma már egész nap tudod tartani a kapcsolatot a barátaiddal, szeretteiddel, kisebb az emberek igénye arra, hogy egy ital mellett személyes beszélgetésekre is sor kerüljön.
Ezt követően a moderátor a feleket a rendezvények és programok szerepéről kérdezte, külön kitérve arra, hogy inkább reagálnak a közönség igényeire, vagy ők alakítják-e a trendet. Az is feljött témaként, hogy hogyan befolyásolja egy önkormányzati rendezvény a vendégek számát a szórakozóhelyeken. Ebben a témában Versegi Ádám érthető módon külön kezelte az Ápoló Klubot a többi helytől (legmesszebb van a központtól, ráadásul nekik konkurencia is egy ingyenes koncert), rajta kívül azonban minden résztvevő megerősítette, hogy az ilyen városi fesztiválok, vásárok és egyéb programok mindenképpen pozitív hatással vannak a bevételükre.
A jövőképpel kapcsolatban mindenki nagyon visszafogott, ugyanakkor bizakodó és őszinte volt: szinte teljes egyetértés volt abban, hogy nehéz manapság ennyire előre tervezni, de mindenki szeretne a lehető legtöbbet fejlődni.
A beszélgetés során két, számomra külön érdekes téma is szóba került: 1, aki nem jár be szórakozóhelyekre, kocsmákba kikapcsolni, lazítani, az azt mondja, hogy azért nem teszi ezt, mert nincsen Kecskeméten jó hely. A vendéglátósok felhívták a figyelmet, hogy ez a mutogatás oda-vissza működik, hiszen a szórakozóhelyek legtöbbször azt tudják rákölteni a helyre, azt tudják visszaforgatni, amit megkeresnek – ezáltal patthelyzet jön létre.
2, kiemelték a közösségi közlekedés általuk vélt hiányosságát is Kecskeméten, miszerint nincsenek éjszakai buszok. Szerintük ez negatív hatással van a város éjszakai életére, hiszen a központba csak autóval vagy taxival lehet könnyedén be- és hazajutni – előbbi esetében egy társaságból valaki nem fogyaszthat alkoholt, ezért lehet, hogy inkább otthon is marad. Taxik pedig, mint kiemelték, nem mindig állnak elegendő mennyiségben rendelkezésre.
„A Fidesz az állami vagyoni elemeket egy nagyon szűk elit felé kanalizálta, azaz foglyul ejtette az államot. Ebből a helyzetből pedig csak az újraelosztás, az oktatás és az egészségügy fejlesztése útján lehet kikerülni” – többek között erről beszélt Pogátsa Zoltán, szociológus-közgazdász a november 5-i teltházas KecsUP Est vendégeként. Az esemény a nagy érdeklődésre való tekintettel új helyszínen, a Beszélő Köntösben zajlott le, a szakemberrel Falusi Norbert újságíró és Alter Róbert, a KecsUP Hírek lapigazgatója beszélgetett.
Az eseményen a szakember első körben a világgazdaság erőviszonyairól beszélt. Megemlítette, hogy szerinte jelenleg „két erőtér van a világban, a világgazdaság Amerika és Kína versengéséről szól”. Kijelentette, ebbe a versenybe az Európai Unió (EU) nem képes beleszólni, hiszen mára a perifériára szorult, elöregedett már, a legjobban egy idősek otthonához hasonlítható, aminek nagyon magas a kerítése. „És ha a világgazdaság a technológiáról és a vezető cégekről szól, akkor az EU sehol sincs már” – mondta Pogátsa Zoltán, aki mindezt a következőkkel támasztotta alá:
„A ’90-ES ÉVEKBEN MÉG VOLTAK VEZETŐ EURÓPAI CÉGEK, A NOKIÁNAK PÉLDÁUL A VILÁG MOBILÜZEMELTETÉSÉBEN 2/3-OS RÉSZESEDÉSE VOLT. AZ EMBEREK MEG IS SZOKTÁK, HOGY EURÓPA FONTOS ÉS NAGY, DE MA MÁR NEM JELENT KOMOLY TÉNYEZŐT.”
S hogy ez miért alakult így? Ezzel kapcsolatban Pogátsa Zoltán elmondta, mindig a politikusokra mutogatnak ezzel kapcsolatban, ugyanakkor a vállalatvezetők ugyanúgy hoztak rossz döntéseket. Ennek a hátteréről viszont még keveset tudni, mert az egy feltárandó terület, hogy ezek a vállalatok hol és hogyan buktak el. „És persze az EU húszévente rádöbben arra, hogy csinálnia kéne valamit ez ellen, de aztán semmi sem történik. Nincs ereje, egy sóhivatal az egész, Ursula von der Leyennél unalmasabb ember pedig nincsen” – fűzte hozzá a szakember, aki szerint az EU súlyát az is gyengíti, hogy a valódi döntés és pénz nem az apparátusnál, hanem a tagállamoknál van.
A regnáló kormány és az ellenzéke mindig az ország hozzáadott értékén vitatkoznak: a kabinet azt mondja, hogy ez már elég, míg az ellenfelei ennél többet akarnak – kanyarodtak rá a beszélgetőpartnerek a második nagy témakörükre. Ezzel kapcsolatban Pogátsa Zoltán tisztázta: a magas hozzáadott értékhez magas bérek járulnak, ami ha megvan, akkor Magyarország magas hozzáadott értéket termel. „Ebben a versenyben azonban jelenleg a legutolsó helyen állunk az EU-tagországok körében, ami csak akkor fog változni, ha a bérek elkezdenek megfelelő ütemben növekedni”– világított rá.
Falusi Norbert újságíró, Pogátsa Zoltán, szociológus-közgazdász és Alter Róbert, a KecsUP Hírek lapigazgatója. fotó:KecsUP Hírek
„Szemünk előtt változik az ország, változik a társadalom politikai hangulata. Eleinte még csak kormányváltásról beszéltek az emberek, idővel már rendszerváltásról kezdtek beszélni” – fogalmazott Kéri László politológus a szerda esti, teltházas KecsUP Esten, amelynek vendége volt felesége, Petschnig Mária Zita közgazdász is. A házaspár már 13 hónapja járja az országot a legkisebb településektől a megyeszékhelyekig, a kecskeméti volt a 71. politikai stand upjuk. A több mint 2 órás előadás során részletesen beszéltek a hazai gazdasági helyzetről, az országjárásuk során tapasztalt közhangulatról és egy újabb rendszerváltás esélyeiről.
Kéri László elmondta, hogy az Orbán-kormány 2024-ben 52-szer módosította a költségvetést, főleg rendeleti úton.
„- A piacgazdaság helyett egy neofeudális rendszert működtetnek, amely a személyi függőségek rendszere” – fogalmazott a politológus. – „A közbeszerzéseken nyolc család uralta le az uniós források mintegy 70 százalékát. Maffiamódszerekkel független, prosperáló cégeket vettek el évek alatt a NER-es urak, vagy tettek tönkre, ha nem tudták elvenni.”
Kéri ennek tudja be azt a jelenséget is, hogy tapasztalata szerint a kisebb településeken jellemzően a vérig sértett kisvállalkozók szervezik a Tisza Szigeteket. Újdonságnak véli, hogy – a korábbi, értelmiségi körökkel szemben – ezek a vállalkozók jelentek meg nagy számban a politikai térben. Sokan köztük egykori KATA-vállalkozók, mióta megszüntették számukra a KATÁ-t, csak vegetálnak, mert le kellett építeni a céget, és egyre több adót fizetnek be. Ennek társadalmi dimenziója, hogy a középosztály helyett polarizált társadalom jött létre.
– Száz család kezében van az összgazdaság 13 százaléka, brutális a szakadék a társadalmi tizedek között, és a vagyoni koncentráció. A medián átlagbér 390 ezer forint, miközben a kormánymédia csak az átlagról beszél, ami 700 ezer forint. Az önkormányzatokat rendkívül meggyengítették, ahogy a parlamentet is, és felszámolták a fékek-ellensúlyok rendszerét – sorolta a politológus.
Kéri kiemelte, hogy mindent megváltoztatott a tény, hogy hosszú évek óta valamilyen formában „rendkívüli helyzet”, valamint „veszélyhelyzet” van. Rendeleti kormányzás van és legutóbb már úgy módosították a jogszabályokat, hogy a kormányfő dönthet egy személyben minden fontos kérdésben (pl. dönthet az erőszak-szervezetek irányításában). Ennek köszönhetően a közjogi rendszerünk eltér minden uniós tagállamtól, mert sehol sincs olyan, hogy ekkora hatalommal ruháznák fel a miniszterelnököt.
A 2 órás esemény végén a közönség is kérdezhetett. Itt elsősorban a Szőlő utcai pedofilbotrány és Semjén Zsolt kapcsolata merült fel, amelyről Kéri úgy fogalmazott: „morális diótörőben a Fidesz”.Szintén sokan érdeklődtek a NER fogságában lévő gazdaság megmentéséről, illetve az elszámoltatások és az ellopott vagyonok visszaszerzéséről. 
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója volt a legutóbbi KecsUP Est vendége június 19-én, akit Alter Róbert, a KecsUP Hírek lapigazgatója a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványi botrányáról, a folyamatban levő Állami Számvevőszéki (ÁSZ) vizsgálatról, és természetesen az ügy kecskeméti vonatkozásairól, a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) „ismeretlen helyen tartózkodó” 127,5 milliárd forintjáról is kérdezett.
Több mint egy évtizedet, egészen 2013-ig kell visszamennünk, ha ezt a nagyon összetett ügyfolyamot meg szeretnénk érteni, vagy legalábbis a lényegi történésekre igyekszünk rátapintani. Ligeti Miklós elmondása szerint ugyanis ebben az évben a devizahitelben elszámolt vagy abban felvett banki adósságoknak a forintra történő átváltásából az MNB könyveiben is kimutatott nyereség keletkezett, így felvetődött ekkor az a kérdés, hogy ezzel a szabadon felhasználható forrással mi történjen, egyáltalán szabadon felhasználható-e.
„Az egész tehát nem Kósa Lajos emlékezetes mondatával – tulajdonképpen a rendszert kiválóan jellemző metaforájával – indult, miszerint elvesztette a közpénz jellegét… Amikor a Transparency International Magyarország az első adatigényléseit elküldte az MNB felé, és a sajtó is elkezdett ezzel foglalkozni, akkor azt a választ fogalmazták meg, hogy a jegybank pénze nem is állami pénz. Tehát azt is tagadták, hogy a jegybank az állam része lenne.”
„Tudjuk, hogy nem ott van, ahol egyébként lennie kellene, merthogy előbb alapítványba tették, az alapítvány aztán elkezdett ingatlanokba, ingatlan-vállalkozásokba befektetni” – ugrott vissza beszélgetőpartnerünk a jelenbe, aki úgy véli, hogy például a Globe Trade Centre (GTC) fő befektetés biztosan nem ér annyit, amennyit ráköltött az MNB alapítványa, és valószínűleg a svájci Ultima ingatlanos cég is erősen túl van árazva. Ezekben a befektetésekben van most valószínűleg a pénznek a legnagyobb része, de hogy ez ebben a pillanatban mennyit ér, azt nagyon nehéz megmondani.
A jegybank, illetve az alapítvány (most már csak egyetlen Pallas-alapítvány van) azzal üti el ezt a kockázatot, hogy a könyveiben a mai napig beszerzéskori értéken mutatja ki ezeket a pénzösszegeket. Holott egy tőzsdei cégnek az értéke egyáltalán nem azon múlik, hogy mennyiért vásárolták meg.
Ráadásul ha elindul egy komolyabban vehető nyomozás, és elkezdenek lefoglalni üzletrészeket, kérdéses, hogy mi marad annak a részvénytársaságnak az értékéből, amelynek a részvényi többségét egyszer csak a magyar állam elkezdi lefoglalni, vagy végrehajtással elvonni. Így a vagyon a visszaszerezhetősége több mint kétséges.
A „közpénz jelleg elvesztése” körüli vitának a jelentősége abban rejlik, hogy közpénz csak arra költhető, amiről jogszabályi rendelkezés van, míg a magánpénzek felhasználásának logikája pont ellentétes ezzel, tehát bármire lehet használni, amit a törvény nem tilt. „Mi az első pillanattól kezdve azt mondtuk, hogy a Magyar Nemzeti Banknak még a pénzügyi szakemberképzés és a közgazdasági felsőoktatás megújítása érdekében sincs joga alapítványokat létrehozni” – világított rá Ligeti Miklós.
Hiszen valójában közpénzről kell beszélnünk. A jegybanknak az alaptörvényben és a jegybanki törvényben meghatározott alaprendeltetése (a monetáris politikát hajtja végre az árstabilitás kialakítása és fenntartása érdekében) pedig komoly pénzköltéseket jelent, például intervenciók végrehajtását az árstabilitás megőrzése érdekében.Tehát biztosan nem lett volna törvényes akár 
egy jó közgazdaságtudományi képző- vagy kutatóhelyet létrehozni ezekből a pénzekből, de mégiscsak valamiféle közt célt szolgáló haszna lett volna ennek a mindenképpen szabálytalan pénzköltésnek. De itt még csak nem is ez történt. „Ez sikkasztás volt, és ez nem csak játék a szavakkal, ugyanis a sikkasztás az azt jelenti, hogy már eleve nem volt joga a pénzt kivenni a jegybanknak a könyveiből. Még abban az esetben is büntetni kellene a jegybanknak a pénzelvonásért felelős vezetőit, ha történetesen az derült volna ki, hogy ez a GTC-befektetés meg az Ultima Svájcban iszonyat jól fial.”
A Transparency International Magyarország 2015 tavaszán vitte bíróságra az első komolyabb adatigényléseket, és akkor az alapítványokba átkerült pénzösszeg 260 milliárd forintnyi volt. Egészen 2019-2020-ig ez a pénz még nem tűnt el.
Addig az alapösszeghez képest inkább elenyésző mértékű, de önmagában is megdöbbentően drága kiadások történtek, amelyek azonban nem veszélyeztették ennek a 260 milliárdnak a teljességét. Közel 40 millió forintot kapott Nemzeti Nagyvizit című könyvére Kásler Miklós, aki később ugye miniszter is lett. Matolcsy György is kapott pénzt, illetve támogatást, bár valószínűleg nem személy szerint ő, hanem a könyvét (Sakk és póker) kiadó szervezet. Ezen kívül 500 millió forint körüli összeggel hozzájárultak az alapítványok a később megszűnt vs.hu nevű újságnak a megvásárlásához. Vettek zongorákat, festményeket is.
A komolyabb pénzügyi bajok tehát alig néhány évvel ezelőtt kezdődtek. Kecskeméten is, ahol viszont a Neumann János Egyetemért Alapítványnál a 127,5 milliárd visszafizetésére a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítványa (amely egyben tulajdonosa az Optima Befektetési Zrt.-nek) garanciát vállal. Csakhogy egy nappal Matolcsy György mandátumának a lejárta előtt létrejön egy bizonyos kölcsönszerződés (valójában adásvételi), ami Ligeti Miklós szerint igencsak árulkodó a PADME fizetőképességét illetően.
A PADME alapítvány ekkor átadja az Optima tulajdonosi jogait a Közép-európai III. Magántőke Alapnak. De miután ennek befektetői olyan alapok (Arcadia, Optimum 1, Optimum 2), amelyek ugyanúgy a PADME pénzét kezelik, így a kölcsönbe vevő és a kölcsönbe adó végső soron ugyanaz. Még izgalmasabb, hogy ez nem kölcsönügylet volt, mert a szerződés aláírásával, illetve a kölcsönzés idő megfizetésével a részvények tulajdonjoga átszáll, tehát ez valójában egy adásvételi szerződés. Az ún. színlelt szerződést pedig nem lehetne bejegyezni a cégbíróságon, de legalábbis a cégbíróságnak ezt a kölcsönszerződést nem az elnevezése, hanem a tartalom alapján kellett volna elbírálnia – adásvételi szerződésként.
Ennek a szerződésnek a legfontosabb rendelkezése az volt, hogy a kölcsönügyletnek az elsődleges célja az Optima fizetőképességének a helyreállítása. „Tehát valószínűleg akkora bajban voltak, annyira körmükre égett ez a buli, hogy még elhazudni se tudták, tehát egyszerűen így kiböffent belőlük, hogy nagyon nagy a baj, teljes a fizetésképtelenség. Nyilván attól, hogy kölcsön adták a részvényeket, vagy akár átruházták a tulajdonjogát a részvényeknek, nem állt helyre a fizetőképesség.”
Észrevették az újságírók (számtalan cikk, elemző anyag született), észrevette a Magyar Közgazdasági Társaság, észrevette az MTA Közgazdaságtudományi Társasága, és persze észrevette a Transparency International Magyarország.
Fellépni ellene elsődlegesen Varga Mihály, mint államháztartásért felelős miniszter tudott volna, hiszen a tulajdonosi jogokat 2018-ig a Nemzetgazdasági Minisztérium, utána a Pénzügyminisztérium gyakorolta, és ugye mindkét intézményt ő vezette. Tulajdonosi joggyakorlóként egyébként a jegybank felügyelőbizottságába két szakértőt delegált (egyikük Papcsák Ferenc, egykori elszámoltatási kormánybiztos és korábbi zuglói polgármester), a felügyelőbizottságnak pedig dolga lett volna, hogy észlelje a céltól eltérő vagyonfelhasználást.
A PADME (Pallas Athéné Domus Mentis) felügyelőbizottságának szintén észlelnie kellett volna, hogy az alapítvány nem a létesítő okirat szerinti célra költi a vagyonát. Itt egyébként Polt-Palásthy Marianna, a legfőbb ügyész Polt Péter felesége is tag volt, így felvethető az összeférhetetlenségi helyzet, hiszen mennyire remélhető az ügyészségtől annak a magatartásnak a vizsgálata, amely magatartásban ilyen vagy olyan formán a legfőbb ügyész felesége is érintett.
„Vagyont sokkal könnyebb szerezni, mint büntetlenséget” – hangzott el a mintegy két órás beszélgetés végén. Ligeti Miklós szerint az alapítvány, az alapítványi cégek és a jegybank vezetői garnitúrájának köréből kell kikerülnie a gyanúsítottaknak, és semmiképpen sem megkerülhető az alapítványokat alapítóként létrehozó, és a vezető testületeket kijelölő Matolcsy György felelőssége. „Elő kellene állítani, be kellene idézni, és ha nem jelenik meg a rendőrségen, akkor el kellene fogni.”
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója úgy véli, hogy csak a hatóságok erre irányuló szándékán múlik, lesz-e valós elszámoltatás, igazságtétel. Bűntett sajnos van, képesség a kivizsgálására szerencsére szintén van, az eljárások sorsa csakis akarat kérdése.
Van-e kiút a másfél évtizede kiépült politikai rendszerből? Jöhet-e valódi rendszerváltás 2026-ban? És hogyan pozicionálhatja magát Magyarország egy átalakuló világrendben? – ilyen kérdéseket vetett fel a ConnectCafé június 4-i kerekasztal beszélgetése Kecskeméten, amely a hazai és nemzetközi rendszerválságokról indított párbeszédet.
Már tizenöt éve élünk a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Ez idő alatt számos ellenzéki jelölt próbálkozott a rendszer – vagy legalábbis a kormány – leváltásával, ám ezek a kísérletek rendre kudarcba fulladtak. Sokan úgy vélik: nemcsak a választói akarat vagy lelkesedés hiányzott, hanem maga a rendszer is egyre stabilabbá vált. A gazdasági hatalmi hálózatok megerősödtek, a jogot egyre inkább a hatalom szolgálatába állították, a médiatér jelentős részét pedig sikerült uralniuk, miközben a kormányzati propaganda folyamatosan biztosította az üzenetek célba juttatását.
A kifejezetten hosszúra nyúlt kampányidőszakban azonban nem csak a már megszokott politikai lejárató kampányokkal találkozunk. Bár a Fidesz kormány erős fegyverként vetette be az „ukrán kémügyet”, amely szerint Magyar Péter idegen erőket szolgál, ezzel párhuzamosan azonban olyan törvény elfogadásán is dolgozik, amely a hazai független nyilvánosság cenzúráját, ellehetetlenítését szolgálja. És ez csak két kiragadott pillanat az elmúlt hónapok eseményeiből, melyek egyre aggasztóbb képet mutatnak: a kormány görcsösen ragaszkodik hatalmához, és nem tudjuk meddig képes elmenni annak megtartása érdekében.
A kérdés sokaknak egyre inkább létkérdés: lehet-e ebben a rendszerben valódi választási sikert elérni? A gazdasági és a morális válság kitermelte már a kormányváltó többséget?
Az, hogy létrejött egy erős ellenzéki erő, akár meg is ágyazhat egy 2026-os választási győzelemnek – de a valódi kérdések csak ezután kezdődnek. Mi történik a jogállamisággal? Hogyan alakítható át a gazdasági szerkezet? Milyen lesz Magyarország viszonya az Európai Unióval – és milyen irányt vehet a külpolitikai gondolkodásunk a következő években? Mindez lefordítható egyetlen kérdésre:
Mi következik 2026 után, ha sikerül leváltani a Fideszt választások útján?
Ahhoz, hogy valódi válaszokat találjunk, tisztán kell látnunk mind a hazai, mind a nemzetközi politikai folyamatokat. Elemzésre, párbeszédre, és közös gondolkodásra van szükség – mert a mai kihívásokból születnek meg a jövő víziói.
Erről szólt a ConnectCafé legújabb eseménye a kecskeméti Civillában 2025. június 4-én tartott KecsUP esten.
—
A rendezvény szervezője, a Connect Europe Egyesület egy független civil kezdeményezés, amelynek célja az európai uniós értékek és normák közvetítése, valamint társadalmi párbeszéd elindítása a jogállamiság, esélyegyenlőség és fenntarthatóság kérdéseiről.
A Connect Europe Egyesület 2023-as alapítása óta olyan szellemi műhely kialakításán dolgozik, amely képes támogatni a demokratikus újraépítést, a szakmai alapú javaslat alkotást, és az EU-val való kapcsolatok erősítését.
Szabad a szavad! címmel tüntetést szervez a KecsUP Hírek szerkesztősége Kecskeméten június 2-án, amelynek célja kiállni a sajtó szabadsága mellett, egyúttal tiltakozni az Orbán-kormány által bevezetni kívánt „átláthatósági törvény” ellen. A hétfő délután 18:00 órakor kezdődő tüntetés mellett egy 24 órás nyitott szerkesztőségi demonstrációt is tartunk a főtéren, amelynek során hétfő déltől-kedd délig többek között élő podcast műsorra, sajtókerekasztal-beszélgetésre, politikusi fórumra, civil kerekasztalra és számos más, témába vágó programra várjuk az érdeklődőket.
Az Orbán-kormány hatalomféltő kényszercselekvéseinek egyik legújabb, antidemokratikus lépéseként bedobták „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot, amelynek központi eleme, hogy ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet tevékenysége veszélyt jelent az ország szuverenitására, akkor javasolhatja annak jegyzékbe vételét, ez pedig többek között azzal jár, hogy elveszik a jogosultságukat az 1%-os adófelajánlások gyűjtésére, majd minden lehetséges eszközzel igyekeznek ellehetetleníteni a munkáját, a fennmaradását.
A KORMÁNY MINDEN ESZKÖZT MEGRAGAD, HOGY A MARADÉK KRITIKUS HANGOKAT IS ELHALLGATTASSA.
Mi még hiszünk a demokráciában, a szólásszabadságban, ezért ezt sem hagyhatjuk szó nélkül. Jelenleg a KecsUP Hírek az egyetlen, nem közpénzen élősködő, objektív, ugyanakkor kritikus, független helyi hírportál, amelyből informálódhatsz azokról a dolgokról, amelyek közvetlenül (is) érintik az életed.
A TE SZAVAD IS SZABAD, GYERE EL A TÜNTETÉSRE ÉS HALLASSUK EGYÜTT A HANGUNK!
A tüntetés és a 24 órás demonstráció során egy gyűjtést is szervezünk a Tűzcsiholó Egyesület javára. Kihelyezett adománydobozokban tudtok hozzájárulni az Illésné Áncsán Aranka, vagy ahogyan a köztudatban ismerik, Anyácska által alapított egyesület küldetéséhez. A Tűzcsiholók célja, hogy az állami gondozásban felnövő szülők gyerekei már ne kerüljenek vissza az otthonokba, ezért sokrétű programmal segítik az ő társadalmi beilleszkedésüket, boldogulásukat. Egyik aktuális programjuk a családi tábor, ahová olyan, állami gondozásból érkező szülőket, gyerekeket visznek el, akiknek soha életükben nem volt még alkalmuk látni a magyar tengert. Adományaitokkal ehhez a nemes küldetéshez tudtok hozzájárulni.
A tüntetés mellett az alábbi programokra várunk mindenkit a 24 órás nyitott szerkesztőségi demonstrációnk alatt:
(A KecsUP hírek véleménypodcastja élőben jelentkezik a főtérről. Műsorvezetők: Balla Szilárd, Bajáki Zsanett)
(A tüntetés apropóját adó átláthatósági törvényt, a hazai sajtóhelyzetet, a törvény várható következményeit, a vidéki és az országos nyilvánosság helyzetét elemezzük helyi, vidéki és országos sajtóorgánumok képviselőivel együtt. Vendégek: Uj Péter (444.hu), Porcsin Zsolt (Debreciner),Szűcs Dániel (Szegeder), György Zsombor (Magyar Hang), Garaczi János (MTI egykori megyei tudósítója), Bajáki Zsanett (KecsUP Hírek). Meghívtuk a Kecskeméten dolgozó más médiumok vezetőit is (KTV-Hírös.hu, Petőfi Népe-Baon.hu, Keol.hu, Hírösvény), egyelőre Kozák Polett, a Kecskeméti Médiacentrum ügyvezető főszerkesztője válaszolt, hogy nem vesz részt a beszélgetésben.
A beszélgetés célja, hogy a kecskeméti politikai pártok képviselői újságírói moderálás mellett kifejthessék álláspontjukat a hazai és helyi sajtóhelyzetről, a nyilvánosság állapotáról, az átláthatósági törvénytervezetről, valamint annak várható következményeiről, amely érint kecskeméti média és civil szervezeteket is. Vendégek: Hódi Zsuzsanna (Mi Hazánk Mozgalom), Papp Géza Dávid (Magyar Kétfarkú Kutya Párt), Király József (Szövetség a Hírös Városért), Fehér János Zoltán (Második Reformkor), Siposné Bodrozsán Alexandra (DK), Lejer Zoltán (Jobbik). Természetesen kormánypárti képviselőket is meghívtunk, egyelőre nem kaptunk tőlük visszajelzést, részt vesznek-e a beszélgetésben.
(Ezt követően válogatás a közelmúlt legjobb független videóriportjaiból)
Gyere és készíts velünk szendvicseket, reggelizzünk, beszélgessünk közéleti, politikai, társadalmi, kulturális stb. kérdésekről!
(A város lakóinak üzeneteit olvassuk be egy mikrofonba, hogy kihangosítsuk ezeket a Városháza és a Médiacentrum számára.)
Vendégek: Illésné Áncsán Aranka (Anyácska), Oláh Ibolya nevelőnője, a Tűzcsiholó Egyesület elnöke.
NE NÉZZÜK TÉTLENÜL, AHOGY A DEMOKRÁCIA MARADÉKÁT IS LEÉPÍTI A KORMÁNY. TÁMOGASD A FÜGGETLEN SAJTÓ FENNMARADÁSÁT ÉS GYERE EL JÚNIUS 2-ÁN ÉS 3-ÁN A KECSKEMÉTI FŐTÉRRE!
A programváltoztatást jogát fenntartjuk!
A neves szakértő kétórás előadásában rengeteg érdekes adattal és elemzéssel szolgált Oroszországról, Putyinról és rendszeréről, az orosz társadalomról, az Ukrajna ellen indított háborúról, de szó esett a Balkánról, Trumpról és a Szovjetunió széteséséről is.
Sz. Bíró Zoltánt első körben arról kérdezte Falusi Norbert, a KecsUP Hírek újságírója, hogy vajon mennyire lehetett tudatos döntés Putyin részéről az ukrajnai háború. Sz. Bíró saját bevallása szerint is először azt gondolta, hogy egy ilyen lépés kifejezetten önsorsrontás lenne az orosz állam részéről, hiszen sem anyagilag, sem politikailag nem engedheti meg magának. A történész elmondása alapján azonban az orosz államfő erre rácáfolt, ahogyan azt Putyin háborúja című könyvében Sz. Bíró részletesen ki is fejti, hiszen kiderült, hogy a háború kirobbantása egy tudatos felkészülés eredménye, különös tekintettel a hadsereg felszerelkezésére, illetve a központi retorikára, amivel Putyin tematizálni kezdte az oroszoknak ezt a támadást.
Az est során természetesen a nézőközönségnek is lehetősége volt feltenni kérdéseket, melyek újabb témákat nyitottak meg a hatalmas tematikán belül. KecsUP Est sorozatunk tovább folytatódik, szeretettel várjuk olvasóinkat, követőinket és minden érdeklődőt a következő alkalomra, amiről részletesebben majd honlapunkon, vagy közösségi felületeinken tájékozódhatnak.
Márton András dobos, zeneszerző, valamint Bornai Tibor billentyűs, dalszövegíró és zeneszerző, a KFT (Korlátolt Felelősségű Társaság) zenekar tagjai voltak az április 9-ei KecsUP estünk vendégei. A zeneikonok nosztalgikus történetekkel, megható emlékekkel, régi barátok és zenésztársak megidézésével és mostani hétköznapjaik érdekességeinek elmesélésével szereztek vidám, megérintő perceket a kecskeméti CiVillában összegyűlt nézőseregnek.
A KFT Zenekar oszlopos tagjai ars poeticájukról úgy vallottak, hogy a rock-korszak szülötteiként unták már ezt a stílust, és valami olyat szerettek volna csinálni, ami megkülönbözteti őket a kortárs zenei palettán. Ez pedig be is jött, hiszen humoros, olykor groteszk, sokszor kétértelmű, mégis dallamos zenéjükkel egy csapásra robbantak be a hazai zeneiparba.
Van egy nagyszerű ötleted, amivel jobbá teheted Kecskemétet? Ne hagyd, hogy csak álom maradjon! Tanuld meg, hogyan szerezhetsz hozzá forrást! Várunk ingyenes online tréningünkön!
Minden kecskeméti civil szervezetet hívunk egy ingyenes tréningre, ahol megtudhatod, hogyan pályázhatsz közvetlen EU-s forrásokra, milyen hazai lehetőségek állnak rendelkezésedre és inspirálódhatsz nemzetközi jó gyakorlatokból. A tréning zárásaként egy interaktív workshop segít neked megalkotni saját projektötletedet.
Szervező: Áramlat Alapítvány
Helyszín: online
Időpont: 2025. január 30. 17:00
Jelentkezés: https://forms.gle/x1HwbHJiZUhDoEy78
Ne maradj le erről a kiváló lehetőségről, jelentkezz most: https://forms.gle/x1HwbHJiZUhDoEy78
Csütörtök este zajlott a KecsUP harmadik im/pro/kontra Vitaszínházi Estje a Bistro Mokamboban, amelynek résztvevői ezúttal a kecskeméti közbiztonságról, az állami egészségügy szerepéről és a politikai korrektség szabad véleménynyilvánításra gyakorolt hatásáról vitázhattak.
A már harmadik alkalommal megszervezett vitaszínházi est célja, hogy az érdeklődők aktuális, közérdekű, kibeszéletlen témákban ütköztethessék az érveket, ellenérveket. A témakörök bevezetéséül egy-egy színházi jelenetet láthattunk a Vastaps Társulat közreműködésével.
Mi is az a vitaszínház?
A vitaszínház egy interaktív színházi társasjáték. Célja, hogy kulturált és moderált formában teremtsen lehetőséget a résztvevőknek, hogy a legsúlyosabb társadalmi kérdésekről vitatkozzanak egymással és a meghívott szakértőkkel.
Közbiztonság, egészségügy és PC
Harmadik vitaszínházi estünk első témája a kecskeméti közbiztonság volt, ugyanis a közelmúltban több olyan esemény is történt, amely alapján az itt élők számára erős fókuszt kapott ez a terület. Állításunk pedig, amivel a résztvevők egyet érthettek vagy vitába szállhattak: Biztonságban érzem magam és az értékeimet a kecskeméti városi rendezvényeken.
A közelmúltban számoltunk be arról, hogy hatra nőtt a betöltetlen kecskeméti felnőtt háziorvosi praxisok száma, továbbá 2025. január 1-jétől már a Honvédkórházban sem lesznek járóbeteg-szakrendelések. Ehhez kapcsolódott második állításunk, amely szerint: Az állami egészségügy hiányosságait a magánorvosi ellátás igénybe vételével pótolom.
Harmadik állításunkkal a komment szekciókban, a közösségi oldalakon, hétköznapi ügyintézések során, sorozatnézéskor, vagy éppen egy vicc mesélésekor felbukkanó társadalmi jelenségre szeretnénk reflektálni. Ezért tettük azt az állítást, hogy: A politikai korrektség (PC) akadályozza a szabad véleménynyilvánítást.
Nézd meg az estről készült videót és gyere el a következő vitaszínházba, amit júniusban tartunk majd!
