Hol van a tömeg? Mi pörög? Mi fullad be? És mit csinálnak mások jobban? Ezt és még számos másik témát jártak körbe a december 4-ei KecsUP Est résztvevői a Beszélő Köntösben. Általános és helyi tapasztalatokat is megosztottak a nézőkkel a legismertebb kecskeméti szórakozóhelyek képviselői (Frittmann Péter – DiVino Kecskemét, Beke Máté – Három Lámpás, Versegi Ádám – Ápoló Klub, Hódi Gergő – Beszélő Köntös és Gáspár Sándor – Mirage/ClicHè), s rávilágítottak azokra a társadalmi trendekre, helyi adottságokra, hiányosságokra és pozitívumokra is, amelyek jelentősen befolyásolják Kecskemét szórakozási lehetőségeit.
A kerekasztal beszélgetést Alter Róbert, a KecsUP Hírek lapigazgatója moderálta. Az első, „ismerkedő” blokkban mindenki lehetőséget kapott arra, hogy részletesen bemutassa az általa képviselt szórakozóhelyet, annak koncepcióját, legfőbb értékeit és különlegességét. Csak ezt követően jöttek a nehezebb kérdések, például kik a valódi célcsoportjaik és milyen működési kihívásokkal szembesülnek.
A nehézségek felsorolásánál az okostelefon térhódítása és a Covid időszaka alatt szocializálódó fiatalok mellett többen kiemelték a vállalkozásokat sújtó rezsi árakat is, amely az évek során a megszokott többszörösére nőtt. Abban teljes egyetértés volt a vendéglátósok között, hogy megváltozott az élet: ma már egész nap tudod tartani a kapcsolatot a barátaiddal, szeretteiddel, kisebb az emberek igénye arra, hogy egy ital mellett személyes beszélgetésekre is sor kerüljön.
Ezt követően a moderátor a feleket a rendezvények és programok szerepéről kérdezte, külön kitérve arra, hogy inkább reagálnak a közönség igényeire, vagy ők alakítják-e a trendet. Az is feljött témaként, hogy hogyan befolyásolja egy önkormányzati rendezvény a vendégek számát a szórakozóhelyeken. Ebben a témában Versegi Ádám érthető módon külön kezelte az Ápoló Klubot a többi helytől (legmesszebb van a központtól, ráadásul nekik konkurencia is egy ingyenes koncert), rajta kívül azonban minden résztvevő megerősítette, hogy az ilyen városi fesztiválok, vásárok és egyéb programok mindenképpen pozitív hatással vannak a bevételükre.
A jövőképpel kapcsolatban mindenki nagyon visszafogott, ugyanakkor bizakodó és őszinte volt: szinte teljes egyetértés volt abban, hogy nehéz manapság ennyire előre tervezni, de mindenki szeretne a lehető legtöbbet fejlődni.
A beszélgetés során két, számomra külön érdekes téma is szóba került: 1, aki nem jár be szórakozóhelyekre, kocsmákba kikapcsolni, lazítani, az azt mondja, hogy azért nem teszi ezt, mert nincsen Kecskeméten jó hely. A vendéglátósok felhívták a figyelmet, hogy ez a mutogatás oda-vissza működik, hiszen a szórakozóhelyek legtöbbször azt tudják rákölteni a helyre, azt tudják visszaforgatni, amit megkeresnek – ezáltal patthelyzet jön létre.
2, kiemelték a közösségi közlekedés általuk vélt hiányosságát is Kecskeméten, miszerint nincsenek éjszakai buszok. Szerintük ez negatív hatással van a város éjszakai életére, hiszen a központba csak autóval vagy taxival lehet könnyedén be- és hazajutni – előbbi esetében egy társaságból valaki nem fogyaszthat alkoholt, ezért lehet, hogy inkább otthon is marad. Taxik pedig, mint kiemelték, nem mindig állnak elegendő mennyiségben rendelkezésre.
